BUDAÖRSI INFORMÁCIÓK

 

Budaörs történelme | Kultúra budaörsön | Városfejlesztés | Budaörsi archive videók | Budaörsi hírek

 

 

 

Fotó: Veiland Gyula

 

BUDAÖRS TÖRTÉNELME

 

 Városunk a Budai-hegység - Szabadság-hegy csoportja, a Csiki-hegyek és a Tétényi-fennsík között fekszik a Budaörsi-medencében.

 

Az első földművelő, állattenyésztő csoportok időszámításunk előtt 3500 körül jelentek meg e tájon. Bronzkori leletek (i.e. - 1900-800) a Hosszúréti-árok táján kerültek felszínre.
A rómaiak előtt közel száz éven keresztül a kelta eredetű eraviscus törzs élt a környéken. Vidékünkön a római korban több villatelepülés jött létre.
Épületmaradványok a Kamaraerdőben kerültek elő. A III. sz.-ból származik egy 2234 ezüst éremből álló lelet.

 

Budaörs a honfoglalás után nem sokkal már újra lakott település.


A szőlőtermelő Pilis megyei falu kora középkori történetéről keveset tudunk. Neve törzsnévből, mégpedig a honfoglalás előtt a magyarsághoz csatlakozott három kabar törzs egyikének nevéből keletkezett.
Az Örsre vonatkozó első írásos emlék IV. Béla királyunk egyik oklevele, mely arról tudósít, hogy a még ifjabb király a kelenföldi Szent Gellért egyházat, a hozzátartozó örsi Szent Márton és a sasadi Szent András kápolnával együtt a bélakuti cisztercita monostornak adta. Az oklevél 1236-ban kelt, és egy 1504-ben készült másolatban maradt fenn.

 

A XIV. században községünk több alkalommal szerepelt a "Sasadi tizedperben". Városunk a továbbiakban is királyi birtok maradt. Mivel Budán nem volt várispánság, Örsről világi adat nem maradt fenn e korból. Csik falu neve puszta személynévből ered. Örshöz hasonlóan Csik is a Pilis megyei Buda-környéki szőlőtermelő falvak egyike.

 

Első fennmaradt oklevele szerint már 1296-ban templomos hely volt. Egy 1395-ből fennmaradt oklevélben Zsigmond király meghagyja az esztergomi káptalannak, hogy Örs és Csik birtokokon lakó királyi jobbágyoktól ne követeljenek, mert ezáltal a két falu elnéptelenedik.

 

A török kor elején lakott község 1566-ban vált lakatlanná egy tatár pusztítás következtében. A mai Budaörs közigazgatási határán belül lévő harmadik középkori falu Horhi volt. Neve a magyar eredetű mélyút, szakadék jelentésű "horh" szóból származik.
A középkorban virágzó község 1541 után vált lakatlanná.
A község a török korban még lakott volt. 1596-ban vált lakatlanná, amikor Pálffy Miklós esztergomi várkapitány egyetlen éjszaka alatt kitelepítette lakosságát Esztergom és Érsekújvár közé.

 

A török elleni felszabadító harcok idejére esik egy történet a város címerében is szereplő Törökugrató nevű hegyről. Az egyik török vezér, hogy üldözőjének fogságába ne essen, bekötött szemű lovával a mélybe ugratott.
Budaörsöt 1720-ban telepítette újra gróf Zichy Péterné, gróf Bercsényi Zsuzsanna, aki 1719-ben váltotta vissza saját nevére a községet, s kinek tulajdonában is maradt 1745-ben bekövetkezett haláláig.

 

1739-ben pestis sújtotta a községet, mely az ittlakók közül 259 fővel végzett. Ezután újabb ötven sváb telepes családot költöztetett a faluba a földesúrnő.

 

A fejlődés ütemére jellemző, hogy 1788-ban 35 parasztcsalád és 114 zsellércsalád élt a községben, számuk összesen 1143 fő volt. A XIX. században a lakosság száma folyamatosan nőtt.

 

1821-ben már 3775 főt számláltak, 1900-ben pedig 6104 fő vallotta magát budaörsinek.

 

Az első világháborúban sok budaörsi katona áldozta életét. Emléküket városunk kegyelettel megőrizte.
Nevezetes esemény volt az 1921. október 22-i királypuccs, melyhez az un. "budaörsi csata" kapcsolódik.
1944. december 24-én a német Wehrmacht egy alakulata települt a községbe. A harcok alatt a községben több épület leégett, a polgári lakosságból 14 fő vesztette életét.
Sajnálatos módon vált ismertté a község neve 1946-ban. Itt kezdődött meg a kitelepítés. Ekkor a lakosság 90%-át Németországba hurcolták.

 

KULTÚRA BUDAÖRSÖN

 

Természeti értékek

 

Budaörs a Budai-hegység déli peremén, a település nevét viselő medencében helyezkedik el. A medence északi oldalán három párhuzamos vonulatban sajátos hangulatú dolomithegyek emelkednek, a Budaörsi-kopárok (Kő-hegy, Odvas-hegy, Út-hegy), a Csiki-hegyek és a Törökugrató.

 

Ezek az egyedülálló természeti értékeink a Budai Tájvédelmi Körzethez tartoznak.

 

A hegység kialakulása szerint röghegység, azaz magaslatai és süllyedékei törésvonalak mentén történt függőleges irányú elmozdulásokkal jöttek létre. Az így minden oldalról törésekkel határolt kiemelkedéseket, amilyenek a Budaörs környéki hegyek is, sasbérceknek nevezik.

 

A kopárokat alkotó dolomit a Budai-hegység legidősebb üledékes kőzete. A földtörténet triász időszakának késői szakaszában (240-210 millió évvel ezelőtt), az akkor létező Tethys-óceán parti síkságán és sekély peremi részein lerakódó tengeri mésziszap, az akkor uralkodó meleg, száraz klímán dolomittá alakult.

 

Számos állat megkövesedett vázmaradványát, illetve növényi részek lenyomatát fedezhetjük fel kirándulásaink során a mára már felhagyott kőbányákban.

 

A törésvonalak közelében egykor hőforrások törtek elő, ami jellegzetes módon alakította át a dolomit kőzetet: helyenként vörösesre színezte azt. Az egykori hőforrások üregeket, barlangokat is kialakítottak a Budai-hegység területén, pl. a Kő-hegy tetején találunk ilyen üregeket.

 

A budaörsi hegyek gazdag élővilága hosszú évmilliók földtörténeti változásainak eredménye. Az állandóan aprózódó és lefelé csúszó, sekély dolomit-törmelék talaj a jégkorszak utáni felmelegedés idején sem tudott megfelelő feltételeket biztosítani a beerdősödésnek.

 

  Így ezek a dolomit „kopárok" olyan élőhely szigetek, amelyek számos - korábbi, a jelenlegitől lényegesen eltérő klímájú időszakban   elterjedt - ma reliktumként számon tartott növényünknek biztosítottak fennmaradási lehetőséget. A csapadékvíz nagy része lezúdul a meredek törmelékes lejtőkön, így a növényzet összetételében jelentős szerepet kapnak a szárazságtűrő szubmediterrán és a kontinentális elterjedésű fajok. Egykor karsztbokorerdők és szárazgyepek mozaikjai váltották egymást a hegytetőkön, a hegylábakon, pedig a mészkedvelő tölgyesek és ezek szegélycserjései.

 

Az emberi megtelepedés nyomán azonban a zárt erdőterületek lassan eltűntek, és a település környékén a gyümölcsösök és szőlősök kerültek túlsúlyba az elmúlt évszázadok során.

 

Sajátos természetátalakítást figyelhetünk meg a tájidegen, mesterségesen telepített feketefenyvesekben (Nap-hegy, Tűzkő-hegy, Út-hegy, Huszonnégyökröshegy), ahol a lassan bomló tűlevelek miatt az aljnövényzet szinte teljesen hiányzik, és az állatvilág is sokkal szegényesebb. A sötét lombú feketefenyvesek nem őshonosak, és száraz években a sekély talajon az öreg fák könnyen kiszáradnak, elpusztulnak, helyüket újra elfoglalja a tövises bozótos és fokozatosan megújul a lombhullató erdő.

 

A hegytetőkön szinte teljesen érintetlenül megmaradt dolomit sziklagyepeken speciális életformát alakítottak ki az itt élő szárazságtűrő és mészkedvelő növények, csak a Törökugratón parányi területén 22 féle védett növényt fedezhetünk fel sétánk során.

 

Tavasszal a domboldal naponta változtatja a színét, hiszen a lila kökörcsin, fényes sárga tavaszi hérics után a sárga, kék, fehér íriszek jönnek, utána a bíboros kakukkfű, a rózsaszín törpemandula, égszínkék pongyola harangvirág, és végül a nyarat köszönti az ezüstös árvalányhaj.

 

Nyáron magasra nőnek a sötétlila imolák, a kék ligeti zsályák, az aranysárga orbáncfű, a szerény cickafark, és az ékes vasvirág.

 

Ősszel a tüskés, bozótos cserjéseket érdemes felkeresni, hiszen a galagonya, a csipkebogyó, a sóskaborbolya, a kecskerágó termései már messziről virítanak, de az aranysárgára színeződő mezei juhar, a bíborvörös cserszömörce lombjának látványa is elűzi a borongós gondolatokat.

 

A dolomit kopárok állatvilága nem olyan gazdag, mint a lombhullató erdőségeké, de a speciális növénytársulásokhoz sok ma már igen ritka állatfaj kötődik:

ilyen például a Törökugrató és a Kő-hegy legnevezetesebb zoológiai értéke a haragos sikló és a pannon gyík.

 

Kirándulásaink során érdemes megfigyelni az erdei pacsirta és a búbos banka énekét, de találkozhatunk egerész ölyvvel, vörös vércsével, héjával, rókával és nyesttel is.

 

Forrás:
Természtei értékeink, Budaörs;
Szerkesztette: dr. Mester Edit,
Kiadta: Budaörs Város Önkormányzata, 2006,
Készült az Interreg Magyarország-Szlovákia-Ukrajna szomszédsági Program 2004-2006 közösségi kezdeményezés III/A program (HUSKUA/05/01/289) pályázati forrásból

 

Műemlékek, látnivalók

 

Római katolikus templom


  Az Árpád-kori királyi kápolna helyén építették fel a német telepesek első templomukat (1738-1752). A jelenlegi formáját az 1801-től 1810-ig tartó időszakban nyerte el. Védőszentje Nepomuki Szent János. A két korszak építészeti stílusa egységes belső térré formálódik, a barokkos motívumok együtt élnek a klasszicizáló részletekkel.

A főoltár klasszicista szellemű, Krisztus golgotai kínhalálát ábrázolja. A timpanon alatt Sic Deus dilexit mundum (így szerette Isten a világot) felirat olvasható. Barokkos hatású a szépen megmunkált szószék, oldalán a lángoló szivet és horgonyt tartó angyalokkal, a szószék koronáján angyalok tartják a tízparancsolat kőtábláit. A szószék bájos faragványa a hársfából készült, magokat vető Jó Pásztor alakja. A szentély barokkos keresztelő kútja XVIII. századi munka. Szent János a térdelő Jézusra lendületes mozdulattal önti a keresztvizet. A szentély baloldali falán szent György és szent Cecília barokkos hatású képei, Gyomlai György jegyző votív képei 1864-ből, de valójában korábban festhették őket. A jobb oldali szentélyfalon a Három királyok kissé sérült, mozgalmasan elrendezett képe, a mellette függő Szentháromság hagyományosabb munka. 

Barokkos hatású a hajó bal oldali falán álló Szent József oltár, a két mellékalak, az egyházatya és a szerzetesnő jó minőségű szobrok, valószínűleg a Zichy család házi szobrászának munkái. A szembenálló - jobb oldali - Nepomuki Szent János alakja a körülötte gomolygó angyalokkal sikerült alkotás. A szent nyakára festett cingulus jelzi, hogy az ábrázolt a gyónási titok áldozata. Már a XIX. századra jellemző a hajó bal oldali Szent Sebestyén oltára, a két mellékalak, szent Vendel és szent Rókus a budaörsiek szentjei. Vendel a gazdák, a juhpásztorok szentje, Rókus klasszicizáló alakja a pestises betegek védőszentje - az 1739-es járványra emlékeztet. A szájában kenyeret hozó kutya a pestises betegek megsegítését idézi fel. Az oltár predelláján a fájdalmas Krisztus sikerült festménye. A szembenálló jobb oldali oltár fő képe a bűnbánó Magdolna, mellette Szent Erzsébet és a Magyarországon született skóciai Szent Margit, mindkét szent a szegények oltalmazója. Az orgonaszekrény zenélő barokk angyalkái a tihanyi apátság Stuhlhof Sebestyéntől faragott angyalaira emlékeztetnek, az orgona átépítése előtt figurálisan még gazdagabb volt. A mennyezet négy freskómezőnye - Nepomuki Szent János, Szent Domonkos, Krisztus mennybemenetele és az utolsó freskón Mózes a kígyóval -,azt mutatják, hogy hajdan jóval színesebb volt a templom. Mózes éppen az új hazát kereső budaörsiek jelképe is lehetne. A templom kis méretű barokk tornya az első templomra emlékeztet.

A templomkertben álló emlékmű-szobor, a Krisztus karjába hanyatló katona, Pásztor János műve 1925-ből. Ezt egészíti ki 1992 júniusa óta a szobor mögött oválisan elhelyezett Halottaink emlékére feliratsor 16 táblán 475 névvel, mely az elhurcoltak valamint elkergetettek, a II. világháborúban elhunytak nebét őrzi. A főszoborral harmonizáló táblasor a Németországban élő budaörsiek és a helyiek összefogásából létesült, a vörösvári Balassa György munkája.

 

 

Kőhegyi kápolna


 

Budaörs középpontjában emelkedik a Kőhegy, melyről szép kilátás nyílik városunkra. Tetején emelkedett a kápolna, melyet Wendler Ferenc építtetett 1855-ben. IX. Pilnius pápa szobrot küldött a felszenteléshez. Október 15-én avatták. A kápolna körülbelül 90 évig állott. Köveit a második világháború után széthordták. Ugyancsak itt állították fel a nagyméretű keresztet. A második világháború után ez is megsemmisült. A város lakossága 1995-ben újra felállította régi helyén.

 

 

 

 

Budaörsi Kálvária


 

A Kálvária domb szabályos alakú gejzirkúp. A domb alján kis kápolna volt, melyet 1817-ben Kreis Jakab építtetett. Innen indult az út a hegytetőn álló feszületig. Ennek alapja barokk stílusú. A stációk fülkéiben egy-egy relief volt elhelyezve. A majdnem teljesen elpusztult egyházi építményt a "Budaörsért alapítvány" kezdeményezésére 1996-tól folyamatosan felújítják.

 

 

 

 

Ótemető és Csulits kápolna


 

Valóságos kis templom a Csulits kápolna. 1862-ben épült. Az Ótemetőben régi, faragott, gótkeresztes sírkövek között sétálhatunk. A legrégibb sírkő az 1782-ben elhunyt Mertinger József plébánosé.

 

 

 

 

 

 

Starentanz kápolna


Az épület a Farkasréti út 87 számú ház előtt áll. 1808-ban építette Hely József. A kápolna bal oldalán egy nagy üveg mögött található egy félkörben végződő méternyi magasságú festmény, mely az Emmauszi tanítványokat ábrázolja. A festmény felirata: "Herr bleibe bei uns, denn es wird Abend!" (Uram, maradj velünk, esteledik!) A kép 1912-ben készült.

 

Bleyer Jakab Helytörténeti múzeum


  A Budaörsi út 47. sz. épülete a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény. Öt egymáshoz fűződő kisebb-nagyobb szobájában hajdan jómódú gazdapolgár-család lakott. A kiállítás az 1946-os elűzetéssel szétvert gazdapolgári életmódot kívánja bemutatni. Különösen szép volt Budaörsön a vasalt kötényes női öltözet, a csizmanadrágos gazdaruha. A magasra vetett, monogrammos ágyakon női főkötők gyűjteménye látható. A gazdapolgár szoba fontos része a három-négy fiókos sublót, melynek tetejét a család vallási életét jelképező Krisztus- és Mária-szobrok, a család imakönyvei díszítették. Sikerült az egykori német konyha rekonstrukciója. Jelzésszerűen a szabad kéményes szobát is érzékeltetjük, a háziasszony büszkesége volt a nagyszámú, virágos mázas szilke gyűjtemény. A kézmosó edény mellett felfüggesztett falvédő szövege a rend megtartására tanít. A háziasszony fontos munkaeszköze volt a kézi ruhamángorló.

A következő két terem néhány tárggyal és iratokkal mutatja be a német gazdapolgár hétköznapjait. Kezdődik ez a betelepítési patenssel, gazdálkodással kapcsolatos iratokkal, a Kneidinger-féle térkép budaörsi határt bemutató részletével. Régi tervrajzok megőrizték az egykori Budaörs legjellegzetesebb barokk-kori épületeit. Egykori fényképek a családok életét, a híres virágszőnyeget mutatják, majd a kiállítást a budaörsiek elkergettetésének dokumentumai zárják, néhány okmány a Budaörs-Bretzfeld testvérvárosi kapcsolatot őrzi, és a város díszpolgárainak arcképét is látja a múzeum látogatója.

A kiállítás hétfő kivételével minden nap délutánján 14 órától 18 óráig megtekinthető.

 

Szent Vendel szobor


A szobor a templomkertben található.

 

Nepomuki Szent János szobor


 

A Budapesti út 48. sz. előtt áll. A szobrot Ritter Márton - a budaörsiek Neubaumatinak nevezték - állíttatta 1852-ben.

 

 

 

 

 

 

 

Első világháborús emlékmű


A második világháborús emlékművel együtt a templomkertben áll. A szobor egy összerogyó katonát ábrázol, amint Krisztus magához emeli. A katona a 32-es közös (K.u.K.) ezred katonája. A legtöbb budaörsi ebben az ezredben teljesítette katonai szolgálatát. A hősi emlékművet Pásztor János készítette. A mészkőszobor 1925-ben a község lakosságának összefogásával készült.

 

Közösségi Városháza


  Régen pártház állt itt, igénytelen tucatkocka, és ez még valószerűtlenebbé teszi az egészet. A Zsuffa Zsolt és Kalmár László által tervezett városházának ugyanis már híre van - az új, debreceni egyetemi tömbbel együtt szokás emlegetni mint az év két legszínvonalasabb új épületét -, de a valóság más, a képeken az sem látszik például, ahogy kőormaival festői hátteret ad mögé az Odvas-hegy.
A régi és a lakótelepi Budaörs találkozik itt, a hatvanas évek földszintes, de már nem annyira ófaluja a magas paneltornyokkal, lapály és hegyoldal egy forgalmas út két oldalán - a háromszintes városháza viszont nemcsak a hektikus utcaképet hozza egy szintbe, de a látszólag összeköthetetlen elemek, a családi házas övezet és a posztszocialista városdarab között is teremt valami kapcsolatot. Nem csak az meglepő, ahogyan az új észrevétlenül magába olvasztotta a valahai pártházat, későbbi városházát, de tudom, ami megépült, takarékossági okokból végül egy szinttel alacsonyabb, mint ami a győztes tervben szerepelt - és ebből sem látszik semmi. Mint minden jó épületben, a kényszerek szemérmesen láthatatlanokká lesznek, mi több, előnyökké finomodnak: az új városháza egyszerre sugall tekintélyt, de nyitottságot is. A világos, török mészkővel burkolt tömb masszívan, hűvös eleganciával áll a helyén, ugyanakkor minden oldalán változatos képet mutat, és leginkább ott, ahol a kettőzött oszlopsorokkal átjárhatóságát jelzi. Mert itt elöl-hátul be lehet jönni, és nemcsak konkrétan, de szimbolikusan is: a köz igazgatása nem mint egy időrablással fenyegető akadály tornyosul elém, ahol a félfogadási rend vagy a portás-cerberus állít meg, és dönt sorsom felől, itt kellemesen is lehet lenni: gyermekmegőrző van, étterem, internetszoba meg saját posta, dolgom végeztével pedig továbbállhatok, akár át is mehetek rajta. (Forrás: Torma Tamás: Új városháza Budaörsön, in.: Népszabadság, Octogon, 2006. április. 07.)

 

Forrás: http://www.budaors.hu

 

 

Budaörsi archive videók

 

Budaörs óriási fejlődésen ment át az elmút 25 év alatt. Szinte elképzelhetetlen, amikor még alig volt lakótelelp, aszfaltozott utca, és alig voltak autók az utakon. Szerncsére ezt az állapotot is megörökítette a Wunderlich videó, aminek segítségével egy kis időutazásra invitáljuk a Budaörsi Portál látogatóit. 

 

 

 

 

 

 



Elektronikus könyvtár

Budaörs elektronikus könyvtára a következő címen érhető el: http://www.vk-budaors.bibl.hu

 


Színház

A budaörsi játékszín honlapja a következő címen érhető el: http://www.budaorsijatekszin.hu

 


Budaörs testvérvárosai

  Bretzfeld, Németország |   Pirgosz, Görögország |   Kisújfalu, Szlovákia |   Kanizsa (Magyarkanizsa), Szerbia